# 12. hoppá.. #

Tudom, hogy gonoszság így abbahagyni, de kell néha egy kis izgalom is :D + legalább 4 komit kaptam SZÓ írhatom a részt , mert egyértelmű, ha kapok visszajelzést, akkor van értelme írni a kövi részt  J 

Remélem ez a rész is tetszik majd bár sokkal rövidebb, de úgy gondoltam, megérdemlitek :) ♥♥

Ezután óvatosan beleharaptam nyakába, amitől beindult, s kigombolta az övemet, majd leráncigálta rólam a nadrágot amilyen gyorsan csak tudta. Nyakáról visszatértem az arcára, s apró puszikkal hintettem be, majd újra csókolózni kezdtünk….

 Justin szemszöge:

Egy szál fehérneműben ült előttem a konyhapulton, s szívem a torkomban dobogott minden egyes pillanatban, amikor megcsókolt, vagy hozzámért. Életemben nem volt még egy leitatott lány sem ennyire vonzó a szememben. Egy pillanatra meg is fordult a fejemben, hogy leállok, de ebben a szituációban sehogy sem tudtam testemnek megálljt parancsolni. Valahol minden férfi álma az, hogy egy gyönyörű lány egy szál fekete fehérneműben kényeztesse őket. Velem most pont ez történt. Annyi, de annyi lány megfordult a házamban, vagy Ryanéknél, vagy más haveromnál, akit magamévá tettem, s mind- mind szerelem nélkül, hogy az ember talán azt gondolná, hogy elég, pedig nem. Minél többet csinálom, annál jobban hiányzik valami. Jó a sex jó, de egyszerűen érzem, hogy nem tökéletes. És nem a lányokban van a hiba, sőt a testi adottságaimmal sincsen gond, szimplán csak nem az igazi.
- Gyönyörű vagy. – suttogtam neki, miközben a nyakát kényeztettem. Ő elmosolyodott, majd fejét hátradöntötte, s úgy élvezte az általam okozott örömöt. Hátranyúltam melltartójához, s kikapcsoltam.
-Miről beszélgettetek Ryanel? – kérdezte az alkoholtól kicsit bódultan. Testem hírtelen megfeszült, s a falhoz hátráltam.
- Semmiről. – feleltem határozottan, de közben rá sem néztem. Most ugrott csak be, hogy mennyire helytelen is az, amit a haverommal csinálok. No meg persze Gabival. Ha most józan lenne, már rég elküldött volna melegebb éghajlatra. Ehelyett kihasználom csak. Eddig ez valahogy sosem zavart…Fura.
Melltartóját fél kezével tartva leugrott a konyhapultról, aminek természetesen az lett az eredménye, hogy az alkohol miatt az egyensúly érzéke nem éppen volt a legjobb, így egyenesen karjaim közé botorkált. Egy darabig csak mellkasomba bújva szuszogott, majd felnézett rám. Barna szemei csak úgy csillogtak a vágytól. Tudtam, hogy mit akart, és azt is tudtam, hogy én is akarom, de nem lehet. Kezem remegett, s nem tudtam mit csinálni.
- Most mi lesz? – mondta alig hallhatóan szemeimet pásztázva.
- Ve-vedd fel a nadrágod. – hajoltam le a kis farmerdarabkáért, majd kezébe nyomtam. Életemben nem voltam még ilyen kanos. Ő hátrébb lépett egy lépéssel, s ekkor farmerja zsebéből kihullott egy kis dobozka.
- Most erre szükségem van. – nyúltam le érte remegő kézzel, s amilyen gyorsan csak tudtam kiviharoztam a konyhából, s egyenesen a szobámból nyíló erkélyre mentem. A dobozka csak félig volt teli, így egy gyújtónak is jutott hely. Meggyújtottam egy szálat, leültem a székre, s egy nagyot szippantottam belőle.

Gabi szemszöge: 

Justin csak úgy csapot-papot otthagyott engem. A nadrágom kicsúszott a kezemből, s próbálkoztam újra fölvenni, de mindig csak elbotladoztam más irányba. Egy idő után meguntam, rúgtam bele egyet, majd bekapcsoltam melltartó pántom, s Justin keresésére indultam. Amikor itt hagyott valami trappolást hallottam, így szinte biztosra vettem, hogy az emeleten van. Felmentem én is, s benyitogattam mindenhova, míg meg nem találtam. A szobában égett a villany, s az erkélyajtó ajtaja nyitva volt. Kisétáltam odáig, s éppen egy utolsót szippantott cigarettájából, majd eloltotta a csikket, s az asztalra helyezte.
-Szia. – köszöntem rá mosolyogva, s közben az ajtófélfában kapaszkodtam.
-Hali. – mondta csukott szemmel.
Odasétáltam hozzá, s beleültem az ölébe úgy, hogy vele szembe legyek.
-Mit csinálsz? – simítottam vállára.
- Ő, ezt most nem kéne. – arca nyúzott volt, s ajkára harapott. Szemei még mindig csukva voltak.
Elővettem a dobozkából egy szálat, majd szájához érintettem. Résnyire kinyitotta a szemét, majd száját is apróra tátotta. Beledugtam a cigarettát, majd mikor éreztem, hogy tartja, a gyújtóért nyúltam, s meggyújtottam. Ő egy nagyot szívott belőle, én pedig minden apró mozdulatát figyeltem. Ezután kezébe fogta, s asztalon támasztotta meg könyökét. Óvatosan kivettem kezéből az égő szálat, majd ahogyan ő csinálta én is megpróbáltam. Számba vettem, majd szippantottam egy nagyot. Tüdőm összeszorult, s köhögnöm kellett. Borzasztó érzés volt. Vissza is adtam neki, s inkább csak a vállára dőlve figyeltem őt.
Mosolygott. Miután elszívta a csikket ismét csak eloltotta, majd az asztalra tette, s felálltunk. Én mentem elől, s gondoltam, hogy lefelé akarunk menni a cuccokért, de hírtelen megfogta a kezem, s visszarántott karjaiba. Megcsókolt, majd az ágyához vezetett, s ledobott róla minden szennyest. Befeküdt, megpaskolta maga mellett a helyet így hát én is befeküdtem, majd lekapcsolta a villanyt, s közel húzott magához. Egy darabig még hallgattam, ahogy szuszog, de rettentően álmos voltam így engem is hamar elnyomott az álom.
Másnap eszméletlenül nagy fejfájással ébredtem. A takarót egy íziben Justin birtokolta, s ha akartam se tudtam volna magamnak is szerezni egy kicsike részt belőle. Fölültem az ágyban, s fejemet kezdtem el masszírozni. Szinte semmire sem emlékeztem a tegnapi napból. Bár Justin mellett ébredtem, s csak fehérnemű volt rajtam, ő rajta pedig csak egy bokszer, nem tartom valószínűnek, hogy történt is bármi. Annál én érettebb vagyok. Valószínűleg leállíthattam.
Óvatosan keltegetni kezdtem, majd mikor nyöszörgött egy sort feltettem neki kérdésemet.
- Hol vannak a cuccaim?- bökdöstem még mindig vállát.
- Lent a konyhában. – dünnyögte.
Mivel takaró híján voltam csak úgy lesétáltam az emeltről, hisz úgysincs itt rajtunk kívül senki. Átsétáltam a nappalin egyenesen be a konyhába. Justin /még lentről is lehetett hallani/ kirontott a szobájából, s lefutott a lépcsőn.
-Gabi várj, oda ne menj be. – ordította Justin, s miután befutott félmeztelenül a konyhába a pult mögül felállt Justin anyukája, s éppen kezében tartotta a felsőmet…