# 25. Boldog Karácsonyt ! #

Nah gyerekek. Én így kívánok nektek boldog karácsonyt, és miegymást. :)  Remélem a rész hosszúságával meg lesztek elégedve. Nagyon köszönöm szépen a komikat :) Belieber a tieden nagyon is mosolyogtam =)Ezt a részt Pedig az én Édes Drága Emesémnek ajánlom/küldöm! ♥ Jó olvasást. És remélem tetszeni fog, mert hát azért nem valami nagy szám ♥

- Már nem ott vagyok. – szólalt meg a szobában egy hang, s én abban a pillanatban megfordultam. Mikor megláttam fülig pirultam, s az egész arcom égett.
- Szia cica. – ejtette ki a szavakat szívdöglesztően…

- Azt a rohadt. – temetkeztem a tenyerembe. Az arcom ugyanis nem akart normál színre visszaváltani.
- Azt hitted mi? – kacagott fel Justin.
- Azt. – feleltem röviden és tömören.
- Nem veszed el? – hallottam Justin elégedett hangját.
- Nem valószínű. – ráztam meg a fejem, s kezemet egy pillanatra sem mozdítottam szemem elől.
- Na. – nyújtotta el kedvesen mondatát, s éreztem, ahogy közelebb lép hozzám. – nem harapok. – Ekkor már illata is megcsapott, s egyik kezével lehúzta szemem elől a mancsomat.
- Ezért kinyírlak. – néztem fel pilláim alól, egyenesen a fejére koncentrálva.
- Most már elveszed? – vigyorgott Justin, s felém nyújtotta a nagy papírlapot, amin a nevem volt egy szívecskével, és amivel eddig férfiasságát takarta. Arcom csak még jobban égni kezdett, s szívem eszeveszett dübörgésbe kezdett. Úgy éreztem, mintha a szoba csak egyre, és egyre kisebbé válna, és a levegő is fogytán lenne. Ő ezt még megtetőzte azzal, hogy tett felém még egy lépést, így már csak alig 10 centi távolság lehetett köztünk. Kezét a derekamra csúsztatta, míg másikkal odaadta nekem a papírlapot. Lassan közeledett felém, de mozdulni sem tudtam. Teljesen lefagytam. Végül csak arcomra kaptam egy érzéki „csókot”, majd fülembe suttogott, amitől még a lábaim is megremegtek.
- Jó tudni.. – súgta, s olyan hosszú szünetet hagyott, mielőtt folytatta volna, hogy azt hittem ott helyben meghalok. – hogy még te sem tudsz nekem ellenállni. – kuncogott egy aprót, majd megfordult, s formás kis hátsójával a fürdőszobán át távozott a saját szobájába.
Egy darabig még lefagyva álltam ott, megráztam a fejem, s hátradőltem az ágyamon. Justin csak szórakozott velem. Megérdemeltem én ezt vajon? Nem minden bizonnyal nem. Ez nem fair, hogy ő mindenkivel csak szórakozik, mások meg csak talpra esnek.
Előkotortam tiszta fehérneműt, majd tusolni indultam. Gondosan bezártam mindkét oldalról az ajtót, majd lehámoztam magamról a ruháim, s beálltam a zuhanyzó alá. A forró víz most nagyon jól esett, de Justint akkor sem tudtam kiverni a gondolataimból. Folyton csak az járt a fejemben, hogyan is szórakozgat ő. Voltaképpen most Ryan-t nagyon is megértem. Ha vele is ezt csinálta nap, mint nap, nem csodálom, hogy mosolyszünet van kettőjük között.
Elzártam a vizet, majd kiléptem a kabinból, s felvettem a behozott fehérneműt. A szobámba beérve kerestem egy nagyobb pólót, amit kineveztem pizsamának. Annó még a bátyámé volt, csak elcsentem tőle. Felkaptam a kezembe eső könyvet, bebújtam az ágyamba, majd lapozgatni kezdtem. Sajnos a figyelmemet akkor sem tudta lekötni. Folyamatosan csak Justinon járt az eszem, és hogy valamivel vissza kéne vágni neki. De én nem vagyok olyan, mint ő! Nem tudom azt megtenni, hogy egy szál semmiben elé állok. Különben is ezzel nem valószínű, hogy zavarba hozom. Inkább élvezné a helyzetet, velem ellentétben.
Talán megszívathatnám. Elvégre ez az én házam, és minden kis eldugott zugot ismerek. Na, jó ez úgy hangzott, mintha titkos ajtókkal lenne teli a ház. Holott ez sem igaz. Csak egy átlagos kis házacska. Persze ez is csak addig lesz ház, míg anyám egyszer ránk nem gyújtja. Apropó. Nem láttam ma anyun kívül senkit. Nem mintha zavarna. Talán végre megjött az esze, és kipaterolta innen őket? Istenem milyen jó is lenne.
Feladtam a könyvolvasást, magam mellé letettem a könyvet, és a fürdő felé vettem az irányt. Illetve egyel arrébb. Kopogtam, de nem jött válasz, így benyitottam. Justin aludt. A fürdőből elővettem egy szemhéjceruzát, és Justin arcát vettem célba. Illetve a homlokát. Nem valami kreatív, hogy összefirkálom, de most bosszú gyanánt csak ez jutott az eszembe. Mások talán megsajnálnák, ahogy ránéznek, és azt látják, ahogy édesen szuszog, és a párnát szorongatja, de per pillanat ez most engem nem hatott meg.
Először a Gay szót választottam, de ezt elvetettem, hiszen így is mindig ezt vágják a fejéhez, így végül csak egy nagy L betűt írtam homlokára. Azaz lúzer. Átosontam a szobámba, s telefonomat felkapva visszasiettem hozzá. Fölé hajoltam, kezemmel homlokomnál mutattam egy L betűt, s végül elkészült a kép.
- Édes a bosszú Justin. – suttogtam fülébe, amire egyből meg is mozdult, majd lassan kinyitotta szemeit.
- Mi az? – törölte meg a szemeit, majd nyújtózott egyet.
- Mondom édes a bosszú. – vigyorogva mutattam neki az elkészült képet. Szemei kitágultak, s azonnal kipattant az ágyból, majdnem elesve ezzel. A fürdőbe rohant, s a víz hangjából gondolom lemosni készült.
- Nem jön le ez a szar. – jött be, fején egy nagy fekete pacával. Élveztem a helyzetet nagyon is.
- Vízálló kicsi szívem. – húzogattam a szemöldököm.
- Akkor hogy szedem le? – feszülten koncentrált rám, s közben homlokát dörzsölgette.
- Szappannal lejön. – rántottam vállat. – Nincs az a festék, ami a szappannak ellen állna.
- Kösz legközelebb megjegyzem, ha valaki éppen a homlokomra firkálgat. – suhant vissza a fürdőbe.
- Na, lejött? – ültem le az ágyára.
- Igen, de belement a szemembe a szappan, és csípi. – jött ki, s hevesen dörzsölgette.  – Nem piros a szemem? – mondta kétségbeesetten.
- Mutasd! - sóhajtottam, s szemét kezdtem el vizsgálni.
- Nekem nagyon érzékeny szemeim vannak.
- Ne dramatizáld túl. – vigyorogtam.  - Nincs a szemednek semmi baja. De ha aka.. -
- Milyen könnyen is belerepül a légy a csapdába. – nevetett, s derekamnál fogva közelebb húzott magához, majd ajkait a számra tapasztotta. Csak egy gyors szájra puszi volt. Miután elhúzódott, persze el nem engedett, kezem automatikusan lendült, s arcán csattant is. Ekkor újra közelebb húzott magához, s ismét megcsókolt.
- Mit csinálsz? – ütögettem mellkasát. – Észnél vagy? Engedj el! – csattant megint kezem az arcán, amire ismét csak egy csókkal reagált, de most puha ajkait az enyémeken tartotta. Mentolos volt, még is édes. Ahogy tartott kezeiben, mintha csak az övé lennék, s mintha csak ő lenne az én Rómeóm.
-Justin. – váltam el ajkaitól, s mondtam elhalva.
-Hm? – döntötte homlokát az enyémnek.
- Ez mi? – köszörültem meg a torkom.
- Nem tudom, de tetszik. – mosolyodott el.
- Nekem is. – jelent meg arcomon egy halvány mosoly, majd fájdalommentesen megütöttem. Meglepetten nézett rám, majd egy kis gondolkodás után gondolom leesett neki, s megcsókolt.
Arcát két kezem közé fogtam, s úgy csókoltam vissza. Nyelvével átfurakodott hozzám, majd még közelebb húzott magához. Egy levegőnyi rést sem hagyva ezzel köztünk.
- Boldog karácsonyt. – vált el levegőhiány miatt.
- Nincs is karácsony. – kuncogtam.
- Akkor boldog szülinapot. –  húzott le az ágyra.
- Szülinapom sincsen, de azért köszönöm. – küldtem felé egy mosolyt.
- Fordulj meg. – mutatta ujjával, hogy mit is szeretne. Én eleget tettem a kérésének, így ő az ölébe húzott, én hátammal nekidőltem a mellkasának, s ő az egyik hajtincsemmel játszott közben.
- Tudnod kell, hogy én nem vagyok szerelmes. – törte meg végül a közénk férkőző hosszas csendet.
- Értem. – suttogtam halkan, s fejemmel bólintottam. Azért valljuk be, kinek nem esne rosszul, ha azt mondaná neki valaki: ,, Bocsi jót csókolóztunk, de nem vagyok szerelmes”? - Akkor tulajdonképpen mit is szeretnél? – fordultam fejemmel felé.
- Nem tudom… - fúrta a fejét vállamba, s engedte ki a benntartott levegőt, amitől kirázott a hideg. – Csak jó veled lenni. Te nem olyan, vagy mint mások, és nem arra utazol, hogy úristen, ott van Justin Bieber, akkor barátkozzunk össze vele, vagy mi több legyünk a barátnője, mert az jó, és mert ellep minket akkor sok ajándékkal, no meg arra is jó, hogy nagyobb hírnevünk legyen, és nem számít, hogy a végén úgy is csak az ő életét tesszük tönkre. Te csak simán az én Gabim vagy. És ha most az akarod kérdezni, hogy miért csókoltalak meg, akkor a válaszom: nem tudom. Csak kíváncsi voltam, hogy váltasz-e ki belőlem valami érzelmet...
- És mint kiderült nem. – fejeztem be mondatát. Csalódott voltam? Igen.
- Ó dehogynem. De ez még nem szerelem. Érzek valamit, de nem tudom még beazonosítani. Nagyon régen éreztem utoljára ilyet. Talán amikor legutóbb volt egy barátnőm hosszú ideig, de mint később kiderült csak arra voltam jó neki, hogy dicsekedjen velem. Akkor megfogadtam, nőt csak egy napra, vagy sehogy! És akkor jössz te, és mindent tönkreteszel. – nevetett fel fájdalmasan.
- Szeretnéd, hogy ne találkozzunk? – fordultam meg, hogy szemébe nézhessek, de ő csak a takarót leste.
- Nem dehogyis. – fogta meg a kezem, s nézett rám ijedten. – Tudom, hogy önző vagyok, de akkor végképp egyedül maradnék. És azt nem akarom.
- Rendben. – szorítottam rá a kezére egy picit, hogy érezze, vele vagyok.
- Talán néha jobb lenne, ha nem is lennék sztár. Akkor nem fordulna el tőlem mindenki, s akkor nem lennék egy beképzelt, egoista, pöcsfej. – rázta meg a fejét.
- Justin. – fogtam meg a fejét, ezzel kényszerítve, hogy figyeljen rám. – Nem hiszem, hogy a sztár Justin ennyire megnyílt volna. Azt hiszem, hogy jó úton haladsz affelé, hogy újra legyen sok barátod. Már csak Ryannal kell kibékülnöd. – mosolyogtam rá.
- Meg anyámmal. – húzta oldalra a száját. – Azóta, hogy ott jártál nálunk, azóta én sem beszéltem vele. Amolyan örök haragban vagyunk vagy mi.
- Komolyan? – tátottam el a számat. – Én sosem tudnék olyan sokáig nem beszélni anyuval.
- Igen. – bólintott egy aprót. –Ezért irigyellek is téged és Maya-t. Nektek olyan jó. Én mikor meglátom, anyámat csak ideges leszek, és az jut eszembe, hogy nemsokára úgy is kitalál valamit, amivel fel idegelhet ennél is jobban.
- Akkor csináljatok valamit együtt. – rántottam vállat. – Én például rendszeresen eljárok anyummal vásárolni, vagy elmegyünk moziba, meg ilyenek. Ti is csináljatok valamit közösen, és akkor majd jobb lesz a kapcsolatotok. – küldtem felé egy mosolyt.
- De én fiú vagyok, ő meg lány. Nekem nagyon unalmas azt nézni, ahogy órákig egy ruhaboltban nézelődik.
- khm… Justin úgy őszintén, te meddig szoktál egy üzletben mondjuk Suprákat nézegetni?
- Nem sokáig. – tettette, sértődöttségét.
- Igen azt meghiszem. Na, majd egyszer elmegyek veled vásárolni, és meglátjuk. – nevettem. – Különben meg nem muszáj vásárolni, vinned. Bowlingozni is mehettek.
- De akkor eljönnél velem te is? – nézett rám hatalmas boci szemekkel.
- Rendben, de akkor jöjjön Ryan is, és akkor kettőt ütsz egy csapásra. – bólintottam.
- Holnap? Szerinted a holnap jó lenne?
- Hát elvileg én Sammal vásárolni mennék, mert olyan rég csináltunk valamit is együtt. Mindig csak veled, vagy Ryannal vagyok. Ő meg teljesen a feledésbe merült jóformán. – vakartam meg buksimat.
- És ha ő is eljönne? Úgy sem szívlel engem. Talán megváltozik akkor a véleménye. Vagy legalábbis egy kicsit beférkőzök a szívébe, mint barát.
- Pattie sem szeret engem, ha már itt tartunk. Azt hiszi a legutóbbi kis ő dolog után, hogy egy szajha vagyok. – nevettem fel kínomban.
- Igen, de ha megismer meg fog változni rólad a véleménye. És különben is én tudom, hogy nem vagy az. – vigyorgott.
- Na, köszi. – böktem mellkasára. – Végül is, ha alakul majd köztünk valami, nem muszáj anyukádnak szeretnie, hiszen úgysem vele vagyok igaz? – húztam fel szemöldökömet.
- Valami olyasmi. – harapott ajkára. – Nem sokat látnád különben is. Csak velem lennél egész nap. Te és én, és egy csendes kis szoba egy ágyikóval. – mosolygott kajánul. Arcomat tenyerembe temettem, hogy ne lássa elpirulásom.
- De cuki, hogy folyton pirulsz. – simított kezemre.
- Ne már. – húztam el a mondat végét. – Ez tudod milyen égő?
- De hogy az. Inkább aranyos.
-Na, köszi. – néztem fel rá. – Milyen jó is, hogy egy aranyos kislánnyal beszélgetsz.
- Én egy szóval nem mondtam, hogy kislánnyal beszélek. – mentegetőzött, s közben alaposan végigmért. Megráztam a fejem, majd eldőltem az ágyon, s a plafont kezdtem bámulni. Azután egy kis mozgolódást éreztem, majd Justin kitakarta a képet.
- Épp egy fontos pontot takartál ki. – szűkítettem össze a szemeimet.
- Meglehet, de cserébe kaptál egy jobb pontot. – mondta, majd szájára mutatott, s közelíteni kezdett.